Száguldó riporterünk pénzt, időt, fáradságot nem kímélve...

utazott le a hét végén a lócitrom-aszalójáról elhíresült festői Baltaszék-re, hogy megtudjon valamit az ott élő fiatalok életéről, szórakozási szokásai és lehetőségeiről.
A teljes anyagot sajnos nem tudjuk híven leközölni, hátha kiskorúak is olvassák, de aki szeretné tovább gazdagítani nyelvi kincsestárát, annak külön kérésre elküldjük.
A lócitrom-aszaló és a tehénlepényzsibbasztó közötti üres telken épült fel Baltaszék büszkesége - a Művelődési Ház. Az ide vezető (rögös) úton ismerkedtem meg néhány helybeli fiatallal.
- Milyen zenét szeretnek errefelé a srácok?
- Hát itten mindenki csak jártassaja száját, hogy ilyen zene, meg olyan zene, meg dísz kó. Én megmondom úgy ahogy van, bamme. Metál zene oszt annyi! Ez csak egyedül a fájintos! Ez kő nekünk. Kőkemény bamme! Hadd szakaggyon csak a húr, meg a dobhártya, hogy a többi hártyárú má ne is beszéjjek, bamme, mer az má régen be van szakadva. He-he-he. Akinek meg nem teccik, az csak szójjon, asztat maj' jól lefejelem, a haverom meg úgy rúgja valagba, hogy a szaros gatya vasalva gyün ki a száján.
- Az etnikummal, hogy vagytok?
- Hát, van itt elesdé meg szpíd meg has is. Etnikummal még nem talákosztam.
- Félreértettél. Arra gondoltam, hogy a kisebbséggel mi a helyzet?
- Áá! Mi nem vagyunk olyan ge** szemétládák, bamme! Mi nem báncsuk a kissebbeket. Aki meg ide tojja a pofáját, az magára vessen.
- A cigányokra gondoltam. Azokkal, hogy jöttök ki?
- Jaa! Hát azokkal néha kigyövünk ide a falu végire, oszt jó' eeverjük őket, mint bu** a fa**t!
- És, hogyan telik egy ilyen szombat este, mint például a mai?
- Hát, összegyövünk a HVCS-vel metál koncert előtt, oszt a sarki Vakegérbe legurítunk 5-6 söröt alapozónak, hogy jobban csússzon a szpíd. Ettő lessz igazi metálos a külsőd. Persze, az emberi külső nem csak ettő mutatkozik meg, bamme, hanem a szerkójátú is. Van is nekünk, ahogy látod, bőrbű, szögekkel is jól ki van verve a zeke is meg a gatyó is, nekem például még a f**m is, de asztat nem a bűrdíszműves verte ki, hanem a Maris. Errő jut eszembe, ez a Maris, hát egy ***, *** egy tyúk ez. Tavaly levitte a vonat a bal lábát bokábúl. Na, kapott egy olyan ortopéd cipőt az esztékátúl, hogy ne bicegjen. Ennek a hülye kurvának meg úgy megteccett, hogy levágatta a másik lábát is, oszt kapott mégeggy ilyen magastalpú klumpát. Mosmá mind a két lába rövidebb, de ezzel a szarral tökjól elvan. Még a *** meg a *** de még a *** sem zavarja. Na de hagyjuk ezt a *** *** *** ***!

REKLÁM

Az új ORGAZMICS sampon
revitaminizélő kontúrparanoid hatásának
köszönhetően elveszi a
hajhagyma szagot is!

                                                                             


Tehát, így bealapozva araszógatunk befele a Művelődési Házba, - naná majd a tehénlepény-finomítóba - a művelt nép, mint mi is, ide jár metálra. Itten lehet is tanúni művelcséget. Én pédájul kívűrő tudom má a legtöbb nóta szövegit. Nem könnyű ám, belőve, ebbe a kiba*** hang zavarba még a szöveget is felfogni. A banda is jó hangosan jáccik. Ezer vatta. Vagy vatt, vagy mi a rosseb. Nem vagyok én ornitológus, hogy mindent tuggyak a hangokrú. Lényeg, hogy jó hangos legyen, bamme.
Akik ma fellépnek is egy elba* ku** jó banda. Profik öregem! Ugya. Ezek má legalább három akkordot ismernek. Emléxel még arra a régi szép nótára, hogy aszongya:
„ állva pisálok. ülve kakálok.....”
Hol van ez má! Most az a menő amit ezek nyomatnak itten. Figyejjed:
„... tied a fasz, egy kis husi amit bekapsz ....”
Ez má asztán igen. Hadd csattogjanak a bakkancsok a padlón, a fityma a gatyában meg a pofonok a levegőben. Ez ám az élet bamme!
„ ... s meghajtja béby a kerek seggedet ....”
Juhé!! De szépen üvöltöd! Hol vagy már te vén fasz Nagyfer ó!? Hogy eresszem beléd a rugós bicskámat! Ide még egy pofa sört, hadd izzaggyon a lábam! Bamme, de k** jól érzem magamat a saját levemben! Beszarás milyen elba** jó ez a buli ..... a ..... is ......
- Hé, kishaver, hogy az a ..... ..... jó .... nem ...... hogy .....de má ..... meg ..... ! Vakard má le magad a nőmrő, mer hasba rúglak, te ....... ......., oszt teli tömöm azt a ..... lepcses pofádat a kapcámmal. Nézzenek oda, hogy .... ..... meg .... ..... ...... .... az ember egy percig kómába esik a gyönyörűségtől, oszt má megfújnák a muffját.
És így ment ez nagyjából éjfél után egy-kettőig. De sajnos semmi sem tarthat örökké. Megint egy jót szórakozhatott a helyi ifjúság, na és persze nagykanállal ehették a kultúrát.